1956

A ’Borders of Freedom- A szabadság határai’ című projekt tanulói találkozója második, magyarországi állomásának témája: ’Grids – Hálózat’. A találkozó az 1950-es évek Magyarországának, azon belül is Heves város és környéke lakosságának mindennapi életét, valamint a szabadságért folytatott küzdelmüket és az 1956-os forradalom bukását mutatta be.

Magyarország a II. világháború után a szovjet tábor részeként a kommunista diktatúra uralma alá került. A rendszer hosszú időn keresztül elnyomta az emberek szabadságát, mígnem 1956-ban forradalom tört ki, amelyet azután véresen levertek. Rengeteg áldozat, rengeteg menekült. A cím az átlag magyar ember, illetve a szabadságharcosok korszakbéli sorsát szimbolizálja.

Maga a téma még a magyar diákoknak is nehezen emészthető, a partneriskolák diákjai számára pedig csaknem teljesen ismeretlen, ezért a ráhangolódást egy, a korszakhoz és konkrétan az 1956-os eseményekhez kapcsolódó, minden iskolának előre elküldött angol nyelvű szószedettel igyekeztünk megkönnyíteni.

A tanulók az egymással való megismerkedés után (language animation) egy történelem tanár által tartott tematikus órán vettek részt, amelynek során betekintést nyertek a tárgyalt korszakba (az 1950-es évek Magyarországa) és vázlatosan áttekintették az 1956 őszén történt eseményeket. Miért is vagyunk itt? Mi a magyarországi találkozó célja?

Az iskolában tartott foglalkozás után igyekeztünk „bejárni” a környéken a témához kapcsolódó helyszíneket. A hevesi helytörténeti múzeumban Gyimesiné Gömöri Ilona muzeológus segítségével egy rendhagyó történelem órán vettünk részt: bejártuk az 1956-os kiállítás termeit, ahol először a forradalom országos, majd helyi vonatkozású eseményeit tekintettük át. A téma feldolgozását a budapesti Terror Háza Múzeumban folytattuk, ahol a bőséges és beszédes forrásanyag (korabeli használati-, és berendezési tárgyak, képek, hangfelvételek, stb.) segítségével módunkban állt alaposan elmélyedni a témában. A recski munkatáborba tervezett látogatást a hideg téli időjárás miatt sajnos nem tudtuk megvalósítani, helyette a szabadságharcosok előtti főhajtásként Egerben, a megyeszékhelyen koszorúztuk meg az 1956-os emlékművet. A szabadságért folytatott küzdelemhez, illetve az idegen elnyomás, támadás elleni harchoz kapcsolódva ellátogattunk az egri várba és megemlékeztünk a híres 1552-es várostrom hőseiről is.

A partneriskolák tanulói a magyar diákokkal együtt projektmunka során dolgozták fel a látottakat, hallottakat. A projektfeladatokhoz minden esetben vegyes csapatokat (minden nemzet diákja minden csapatban képviselte magát) alakítottunk ki. Az egyik feladat az események földrajzi vonatkozásaihoz kapcsolódott: saját készítésű térképek, valamint zászlók segítségével jelölték a projekthez kapcsolódó legfontosabb helyszíneket: Németország – Csehország – Szlovákia – Magyarország és az érintett városok. A téma nagy kérdését – „Mit jelent Nekem a szabadság?” – az egyes csoportok plakát formájában foglalták össze. Alapnak az 1956-os forradalom jelképévé vált lyukas magyar zászlót választottuk, amelyen a gyűlölt vöröscsillagos címer helyén, egy üres körben kellett összegyűjteni (írni, rajzolni, stb.) kinek mit jelent a szabadság, mit jelent félelem nélkül, szabadon élni. A forradalom leverését követően sokan döntöttek úgy, hogy elhagyják Magyarországot és hazájuktól távol, idegen országban kezdenek új életet. Egy másik feladatban az erre a helyzetre értendő „Menni vagy maradni?” mellett kellett érvelni, amihez már két, ellentétes vélemény mentén alakultak meg a csapatok. Itt a nemzeti függetlenség kérdése mellett már az egyéni szabadság, az egyes emberek sorsa, tehát egy személyes dilemma került előtérbe. A tanulóknak a projektfeladatok megoldásához használniuk kellett az érvelési-, vita-, és kompromisszumkészségüket, és végül valamilyen döntésre kellett jutniuk.

A projekt magyarországi témájának (1956 – A változás szele) megvalósítása mellett célul tűztük ki hazánk és a magyar kultúra, szokások, hagyományok jobb megismertetését is vendégeinkkel az együtt töltött napok alatt. Budapesti látogatásunk alkalmával ellátogattunk a magyar Parlamentbe és részt vettünk egy rövid, autóbuszos városnézésen is. A megyeszékhelyen, Egerben felkerestük az iskolánk végzős diákjai körében közkedvelt Eszterházy Károly Egyetemet és Heves környéki túránk során Poroszlóra, a Tisza-tavi Ökocentrumba is eljutottunk, ahol vendégeink a térség élővilágával ismerkedtek meg.

A búcsúest alkalmával a partneriskolák diákjai nemzetenként csapatokat alkotva játékos vetélkedőn vettek részt. „Ki tud többet Magyarországról?” címmel meg kellett oldaniuk egy kvízt, amely a nálunk töltött napok során szerzett információkon alapult, majd magyar ételekkel, italokkal, találmányokkal, illetve népszokásokkal ismerkedtek meg. Az est fergeteges táncházzal zárult, ahol népi táncot tanítottunk vendégeinknek.

Célunkat, úgy gondolom, sikerült elérnünk, a partneriskolák diákjainak bemutattuk az 1950-es évek Magyarországát, a Sztálini diktatúrában működő Rákosi-rendszert, illetve a tárgyalt korszak feszültségeiből eredő 1956-os forradalmat és annak következményeit. Igyekeztünk rámutatni az ok-okozati összefüggésekre és az elkerülhetetlen következményekre. A látottak-hallottak megérintették a tanulókat és véleménynyilvánításra ösztönözték őket.

A heti program levezénylése, illetve a kommunikatív feladatok megoldása során a tanulók eltérő nyelvi szintje okozott ugyan némi nehézséget, de ezt plusz magyarázattal, új módszerekkel, esetleg csoport átszervezéssel mindig sikerült megoldanunk.