Az Eötvös József  Református  Oktatási Központ részt vesz az Erasmus + program keretében egy kétéves projektben, amely 2018 őszén indult. Nemzetközi partnereink: Németország, Csehország és Szlovákia. A központi téma a szabadság.  A résztvevő országok képviselői maguk választották ki, hogy az izgalmas és sokoldalú témát hogyan dolgozzák fel, és mutatják be saját településükön, iskolájukban egy egyhetes program keretében.  A projekt célja, hogy a partnerek megismerjék egymást, egymás kultúráját, a szabadság fogalmának fontosságát és a megszerzett ismeretekből, tapasztalatokból mindnyájan profitálhassanak.

Az első találkozó Csehországban volt. Vendéglátóink a szabadság témáját a zsidóság sorsán keresztül tárták fel. Tartalmas, ötletes programokban gazdag napokat töltöttünk el együtt a másik három ország diákjaival és pedagógusaival.

Eközben már terveztük, hogy saját környezetünkből mit fogunk megmutatni a Hevesre látogató partnereinknek, melyek azok az értékek, amiket meg kell tapasztalniuk látogatásuk során. Természetesen olyanok, amelyek kapcsolódnak a projekt témájához: mi az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseit helyeztük a programok középpontjába.

2019. február 10-én érkeztek a csoportok Budapestre, és másnap megkezdődött a négy ország tanárainak és diákjainak közös munkája iskolánkban. A foglalkozások szervezése, vezetése mellett a programot kiegészítettük kirándulásokkal, Heves és környéke megismertetésével, városunk hírességeinek bemutatásával. Így már az első délelőtt jártunk a Helytörténeti Múzeumban, megtekintettük Kő Pál alkotásait. Délután Poroszlóra indultunk, ahol a Tisza-tavi Ökocentrum a Tisza és a Tisza-tó természeti kincseit, élővilágát tárta elénk. Este Jakab Tibor csodálatos természetfotóiban gyönyörködhettünk, majd a magyar néptáncokat tanultunk.

A program keretében megyeszékhelyünket is bemutattuk vendégeinknek. Itt is kerestük a kapcsolódási pontokat témánkkal, a „szabadság”fogalmával: mielőtt elindultunk felfedezni Eger szépségeit, jellegzetességeit, történelmi emlékhelyeit, megkoszorúztuk az 1956-os emlékművet.

Nagyon emlékezetes volt a budapesti program, melynek keretében másfél órát töltöttünk a Terror házában, amely kiemelt látogatási helyszín, és közvetlenül kapcsolódik a projektünkhöz. A látogatás vendégeink számára is megrázó és lelkükben mély nyomokat hagyó élmény volt. Délután a Parlamentet tekintettük meg a vendégekkel.

A Hevesen töltött napok során felnőtt kísérők megtekintették városunk nevezetességeit: ellátogattak a Hevesi Háziipari Szövetkezetbe és a Jagdfeld édesipari üzembe.

A hét folyamán Heves város polgármestere is fogadta a delegációt, és vendégül látta a projekt résztvevőit.

A projekt számtalan lehetőséget biztosított arra, hogy iskolánkat, az iskolai életet, kulturális értékeinket bemutathattuk a vendégeinknek. Tanulóink fejleszthették nyelvtudásukat, gyakorolhatták a kapcsolatteremtést más országbeli társaikkal és a felnőttekkel egyaránt.

A péntek reggeli programértékelés azt bizonyította, hogy vendégeink nagyon jól érezték magukat, és a tartalmas hét után mindannyian élményekkel gazdagon tértek haza.

 

                                                                                                 Svoóbné Lénárt Ágnes

„BORDERS OF FREEDOM”

KOLIN

 

2018. november 7-9-ig került sor az Erasmus+ projekt első menedzsmenti találkozójára a csehországi Kolinban.

A projekt ünnepélyes megnyitása után a partneriskolák megismerkedésére került sor.

 Valamennyi résztvevő bemutatta a saját iskoláját, városát, a projektben vállalt tevékenységét, ennek főbb célkitűzéseit. Megállapodtunk a további együttműködési lehetőségekben is.

 A három nap során a különböző előadások és workshopok segítségével arról beszéltünk, hogy a modern digitális technológiát, amely mindennapi életünk részévé vált, hogyan tudjuk minél szélesebb körben felhasználni. Bemutatásra került  az  E-Twining rendszer, amelyet, az elméleti megismerése után a gyakorlatban is kipróbáltuk, hiszen az egész projekt ideje alatt folyamatosan ezeket fogjuk használni. Szó volt a projekt rész- és összeredményeinek bemutatásáról, az ehhez kapcsolódó feladatokról, a projektvideók és fotók nyilvánosságra hozataláról.

A három nap alatt megismerkedtünk a digitális eszközök új használati módjaival, az internetes szókincsbővítés lehetőségeivel. Célként jelöltük meg, hogy ebbe a munkába minél több kollégát kell a 22 hónap alatt bevonni és nem utolsó sorban többször megfogalmaztuk a projekt során elvárt eredményeket, többek között egymás motiválását és úgy gondoljuk, hogy az utazások és az új élmények, kapcsolatok megszerzése által hozzájárulhatunk a tanári kiégés megelőzéséhez is.

A program végén egy szép, élményteli,  Kutna Horában tett kirándulással zártuk a látogatást.

BORDERS OF FREEDOM

HEVES

2019. 02. 10-12-én került sor a második menedzsmenti találkozóra Hevesen.

A találkozó témája a modern technológia használata a projekt eredményeinek bemutatására. Előadóként kértük meg iskolánk két számítástechnika szakos kollégáját Lénárt Zsoltot és Kis Károly Róbertet. Nagyon hasznos és tanulságos előadást hallhattunk „A hálózat csapdájában?”- az internet hatása az emberi kapcsolatokra-  címmel Farkas Andrea coach vezetésével.

A négy ország menedzsmentjének megbeszélésén szó volt a közösségi hálók, oldalak történetéről, a jelenlegi trendekről és a várható jövőbeli fejlődésről. A közösségi oldalak felhasználásának lehetőségei mellett különös hangsúlyt kapott az általános adatvédelmi szabályok ismertetése, betartatásának fontossága. Napjainkban elengedhetetlen, hogy a tanárok is hatékonyan és megfelelő módon használják a közösségi oldalakat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha vannak szabályok és azokat mindenki betartja. A tanároknak nagy a felelőssége abban, hogy folyamatosan felhívják a tanulók figyelmét a közösségi oldalak biztonságos használatára. A tanárok felelőssége továbbá a példamutatás, hiszen e nélkül az egész csak üres szónoklás. Mivel a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a tanároknak is folyamatosan lépét kell tartani a legújabb trendekkel, önképzésekkel, továbbképzéseken való részvétellel. Egyetértettek abban, hogy a „network” generáció megértése nem könnyű, de elkerülhetetlen feladat a felnőtt generáció számára és tudomásul kell venni, hogy ez a jövő, és az iskoláknak meg kell felelniük az új kihívásoknak.

A találkozó során bemutattuk a vendégeknek iskolánkat, tantestületünket és a város néhány nevezetességét.

 

Út Csehország szívébe

Jó pár hónappal az indulás előtt értesülhettünk –az Eötvös József Református Oktatási Központ hat, jó idegennyelvi készségekkel rendelkező diákja- arról, hogy az Erasmus+ program keretein belül részt vehetünk négy ország négy iskolája közötti kapcsolatok létrehozásában, kiépítésében és elmélyítésében. Csehország, Magyarország, Németország és Szlovákia vehet részt ebben a munkában.

Ez az utazás túllépett egy iskolai kirándulás keretein: a szervezést egy előre meghatározott címszó alapozta meg, ami nem más volt, mint a szabadság. Minden ország ennek megfelelően alakítja ki a programját, és ezek közül legelőször a cseheknek nyílt lehetősége kifejteni, hogyan kapcsolódik történelmükhöz ez a nagy jelentőséggel bíró kifejezés. Az ott töltött hat nap során nagy hatást gyakoroltak ránk a szemléletes helyszínek és projektek, amikben személyes és egyetemes tragédiák megismerésével került hozzánk közelebb a sötét múlt, a második világháború időszaka. A szállásunk Kolínban volt. A körbevezetés során kiderült, hogy a város jelentős mértékű zsidó lakossággal rendelkezett már a korai évszázadoktól kezdve, így nem meglepő a sok szál, amivel a náci ideológiához és annak szörnyű következményeihez kötődik. Ellátogathattunk Terezínbe is, ahol sokkoló látvány volt az egykori munkatábor és megdöbbentő részletességgel mutatták be az akkori körülményeket, pontosan ábrázolva a foglyok szenvedéseit. A puszta tény, hogy a körülbelül 7000 lakosú település rövid idő leforgása alatt 60 000 főt kellett, hogy ellásson önmagában hihetetlen. Ezen körülmények művészi vetületeit az ottani múzeumban vehettük szemügyre többek között zeneművek, versek és szénrajzok képében.

Persze a kapcsolatok kialakítása is fontos szerepet játszott az ott töltött idő alatt. Lehetőségünk volt a szállodában eltölteni egy játékos estet, ellátogatni a helyi konditerembe és a városi iskolában rávilágítottak anyanyelveink közös pontjaira, már ami az univerzális kifejezéseket illeti. A városházán ünnepélyes és szívélyes fogadtatásban részesültünk. Ezt a látogatást egy rövid séta követte az ország második legnagyobb zsidó temetőjében. Ezáltal újabb jellegzetes információkat tudhattunk meg Kolínról. Talán az egyik legélvezetesebb nap volt, amikor felfedezhettük a fővárost, Prágát. Lélegzetelállítóan gyönyörű volt, így nem véletlenül tartják néhányan Európa egyik legszebb fővárosának. Körbesétáltunk a várban és meglátogattuk a legfőbb nevezetességeket. A karácsonyi színekbe öltözött főtér és a vásárok csak növelték bennünk a meghitt hangulatot.

Szeretném elmondani, hogy nagyon sokat köszönhetünk ennek a lehetőségnek és vendéglátóinknak. Csodálatos élményekben volt részünk és sok új barátság köttetett ez alatt az idő alatt. Izgatottak vagyunk, mit tartogat még számunkra ez a cserekapcsolat és bizakodva várjuk, hogy mi is átadhassunk egy keveset a saját kultúránkból és nemzetünk sorsából új ismerőseinknek.

1956

A ’Borders of Freedom- A szabadság határai’ című projekt tanulói találkozója második, magyarországi állomásának témája: ’Grids – Hálózat’. A találkozó az 1950-es évek Magyarországának, azon belül is Heves város és környéke lakosságának mindennapi életét, valamint a szabadságért folytatott küzdelmüket és az 1956-os forradalom bukását mutatta be.

Magyarország a II. világháború után a szovjet tábor részeként a kommunista diktatúra uralma alá került. A rendszer hosszú időn keresztül elnyomta az emberek szabadságát, mígnem 1956-ban forradalom tört ki, amelyet azután véresen levertek. Rengeteg áldozat, rengeteg menekült. A cím az átlag magyar ember, illetve a szabadságharcosok korszakbéli sorsát szimbolizálja.

Maga a téma még a magyar diákoknak is nehezen emészthető, a partneriskolák diákjai számára pedig csaknem teljesen ismeretlen, ezért a ráhangolódást egy, a korszakhoz és konkrétan az 1956-os eseményekhez kapcsolódó, minden iskolának előre elküldött angol nyelvű szószedettel igyekeztünk megkönnyíteni.

A tanulók az egymással való megismerkedés után (language animation) egy történelem tanár által tartott tematikus órán vettek részt, amelynek során betekintést nyertek a tárgyalt korszakba (az 1950-es évek Magyarországa) és vázlatosan áttekintették az 1956 őszén történt eseményeket. Miért is vagyunk itt? Mi a magyarországi találkozó célja?

Az iskolában tartott foglalkozás után igyekeztünk „bejárni” a környéken a témához kapcsolódó helyszíneket. A hevesi helytörténeti múzeumban Gyimesiné Gömöri Ilona muzeológus segítségével egy rendhagyó történelem órán vettünk részt: bejártuk az 1956-os kiállítás termeit, ahol először a forradalom országos, majd helyi vonatkozású eseményeit tekintettük át. A téma feldolgozását a budapesti Terror Háza Múzeumban folytattuk, ahol a bőséges és beszédes forrásanyag (korabeli használati-, és berendezési tárgyak, képek, hangfelvételek, stb.) segítségével módunkban állt alaposan elmélyedni a témában. A recski munkatáborba tervezett látogatást a hideg téli időjárás miatt sajnos nem tudtuk megvalósítani, helyette a szabadságharcosok előtti főhajtásként Egerben, a megyeszékhelyen koszorúztuk meg az 1956-os emlékművet. A szabadságért folytatott küzdelemhez, illetve az idegen elnyomás, támadás elleni harchoz kapcsolódva ellátogattunk az egri várba és megemlékeztünk a híres 1552-es várostrom hőseiről is.

A partneriskolák tanulói a magyar diákokkal együtt projektmunka során dolgozták fel a látottakat, hallottakat. A projektfeladatokhoz minden esetben vegyes csapatokat (minden nemzet diákja minden csapatban képviselte magát) alakítottunk ki. Az egyik feladat az események földrajzi vonatkozásaihoz kapcsolódott: saját készítésű térképek, valamint zászlók segítségével jelölték a projekthez kapcsolódó legfontosabb helyszíneket: Németország – Csehország – Szlovákia – Magyarország és az érintett városok. A téma nagy kérdését – „Mit jelent Nekem a szabadság?” – az egyes csoportok plakát formájában foglalták össze. Alapnak az 1956-os forradalom jelképévé vált lyukas magyar zászlót választottuk, amelyen a gyűlölt vöröscsillagos címer helyén, egy üres körben kellett összegyűjteni (írni, rajzolni, stb.) kinek mit jelent a szabadság, mit jelent félelem nélkül, szabadon élni. A forradalom leverését követően sokan döntöttek úgy, hogy elhagyják Magyarországot és hazájuktól távol, idegen országban kezdenek új életet. Egy másik feladatban az erre a helyzetre értendő „Menni vagy maradni?” mellett kellett érvelni, amihez már két, ellentétes vélemény mentén alakultak meg a csapatok. Itt a nemzeti függetlenség kérdése mellett már az egyéni szabadság, az egyes emberek sorsa, tehát egy személyes dilemma került előtérbe. A tanulóknak a projektfeladatok megoldásához használniuk kellett az érvelési-, vita-, és kompromisszumkészségüket, és végül valamilyen döntésre kellett jutniuk.

A projekt magyarországi témájának (1956 – A változás szele) megvalósítása mellett célul tűztük ki hazánk és a magyar kultúra, szokások, hagyományok jobb megismertetését is vendégeinkkel az együtt töltött napok alatt. Budapesti látogatásunk alkalmával ellátogattunk a magyar Parlamentbe és részt vettünk egy rövid, autóbuszos városnézésen is. A megyeszékhelyen, Egerben felkerestük az iskolánk végzős diákjai körében közkedvelt Eszterházy Károly Egyetemet és Heves környéki túránk során Poroszlóra, a Tisza-tavi Ökocentrumba is eljutottunk, ahol vendégeink a térség élővilágával ismerkedtek meg.

A búcsúest alkalmával a partneriskolák diákjai nemzetenként csapatokat alkotva játékos vetélkedőn vettek részt. „Ki tud többet Magyarországról?” címmel meg kellett oldaniuk egy kvízt, amely a nálunk töltött napok során szerzett információkon alapult, majd magyar ételekkel, italokkal, találmányokkal, illetve népszokásokkal ismerkedtek meg. Az est fergeteges táncházzal zárult, ahol népi táncot tanítottunk vendégeinknek.

Célunkat, úgy gondolom, sikerült elérnünk, a partneriskolák diákjainak bemutattuk az 1950-es évek Magyarországát, a Sztálini diktatúrában működő Rákosi-rendszert, illetve a tárgyalt korszak feszültségeiből eredő 1956-os forradalmat és annak következményeit. Igyekeztünk rámutatni az ok-okozati összefüggésekre és az elkerülhetetlen következményekre. A látottak-hallottak megérintették a tanulókat és véleménynyilvánításra ösztönözték őket.

A heti program levezénylése, illetve a kommunikatív feladatok megoldása során a tanulók eltérő nyelvi szintje okozott ugyan némi nehézséget, de ezt plusz magyarázattal, új módszerekkel, esetleg csoport átszervezéssel mindig sikerült megoldanunk.

A fal és ami mögötte van

Út Németországba

Nekünk, az Eötvös József Református Oktatási Központ hat diákjának, újra lehetőségünk nyílt az Erasmus+ program keretein belül elutazni. Az úti cél ez alkalommal Németország, azon belül is Berlin és környéke volt. A kapcsolattartó országok továbbra is Csehország, Németország, Szlovákia és Magyarország maradtak.

 A szeptember végére időzített program során bemutatták nekünk a város múltját, az ország történelmét és jelenét. A színes programok között azonban a kulcsszó ugyanaz maradt; a szabadság. Valamint ennek a fogalomnak a jelentősége nemzeteink sorsában, és a mindennapjainkban egyaránt. Persze a diákok közötti kapcsolatok kiépítésének jegyében az idegen nyelvek tanulása és használata sem elhanyagolható faktor. A hangsúly az angol kommunikáción volt, de kellő bátorság birtokában németül is volt lehetőségünk megszólalni.

A város bemutatása során több szemszögből vizsgálhattuk az elsősorban történelmi helyszíneket. Már rögtön az odaérkezésünk napján megtekintettük a Brandenburgi kaput, később lebilincselő körbevezetésen vehettünk részt az NDK Állambiztonsági Minisztériumát (röviden Stasi) bemutató múzeumban, és szívbemarkoló volt a hírhedt berlini fal utolsó maradványait látni és a hozzá kapcsolódó tragikus történeteket hallani. Megtudhattuk milyen elképesztő elhivatottsággal tárják fel, és vizsgálják az egykori fal alatt húzódó, berlini lakosok által ásott menekülő alagutakat. Bebarangolhattuk a város alatt húzódó csatornarendszer látogatható részét. Ráadásul beléphettünk a német törvényhozás otthonába, a Reichstagba is. Lenyűgöző volt az idegenvezetőink szakértelme, fáradhatatlansága és elkötelezettsége a helyszínekkel, és azok történelmi múltjával szemben. Mindannyiunkat megérintettek a személyes történetek, a sok esetben drámai végkimenetelű emberi sorsok.

Az információszerzésen felül a kikapcsolódásra is biztosítottak alkalmat a szervezők. Elmehettünk egy tematikus szabadulószobába, és egy Jump House nevezetű trambulinokkal teli létesítménybe. Az egyik napunk egészét a német diákok iskolájában töltöttük Oranienburgban, ahol a projekt témájával kapcsolatos feladatok mellé egy focibajnokságot szerveztek nekünk. A hét egészében pedig a főváros szinte mindegyik közlekedési eszközét volt lehetőségünk kipróbálni, ami szintén nagy élményt jelentett számunkra. A végső értékelés és búcsú - visszatérve az utazás első állomására - a Brandenburgi kapunál történt.

Összességében egy rendkívül precízen és pontosan összeállított, élményekkel és erkölcsi tanulságokkal teli hat napnak lehettünk részesei.

 

                                                                             Lukács Emma

                                                                                                   12.b osztályos tanuló